Jedlik Ányos, aki gépeket és szavakat is alkotott
„Nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a tudományok varázsereje…”
Napjainkban a villanyautó-program névadójaként ismert, pedig egykor aktív volt gőzgépek és belsőégésű motorok alkatrészeinek magyarra fordításában, olyan szakszavak meghonosításában, mint a dugattyú, járművekhez is kapcsolható a kilométer, léggömb, valamint a műanyag szó. Erre a tevékenységre rokona, a nyelvújító Czuczor Gergely inspirálta Jedliket, aki egyébként csodálatos játéknak tekintette a tudományt.
Jedlik nevéhez fűződik többek között „villamdelejes forgony”, az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve a feszültségsokszorozás felismerése, a szódavízgyártás megvalósítása
Jedlik Ányos 1800 január 11-én született Jedlik István néven Szímő községben. Háromévnyi otthoni tanulás után tízéves korában került a nagyszombati bencések gimnáziumába, majd Pozsonyban tanult. A magyar mellett beszélt, írt latinul, németül, szlovákul.
A hatosztályos gimnáziumot követően 1817 október 25-én Jedlik belépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe és felvette az Ányos nevet, ami az Anianus magyar megfelelője.
1818–20-ban bölcsészeti tanulmányokat végzett a rend győri líceumában, majd 1922-ben Pesten szerzett doktori címet, matematikákból, fizikából, filozófiából és történelemből szigorlatozott. 1825-ben szentelték pappá, ekkortól a győri gimnáziumban tanított.
1826-ban megépítette az „apparatus acidularis” vagyis a savanyúvízi készítő berendezést, mellyel mesterséges szénsavas vizet lehetett előállítani.
1858-ban megjelent német–magyar tudományos műszótár szerkesztőjeként Jedlik írta a fizikai, kémiai és mechanikai részt, kezdeményezésére kerültek be a követező szavak: dugattyú, haladvány, merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, osztógép, dörzsvillanyosság, fénytöréstan, hangszekrény, hullámhossz, hullámvölgy, kiloliter, kilométer, léggömb, légnyomás, műanyag, szögsebesség. 1846-tól három éven át dékán volt az egyetem bölcsészkarán, ahol így tartott évnyitó beszédet:
„Nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná.”
Nemzetőrnek állt és közben egyetemi szertárának eszközeit mentette biztonságos helyre. A szabadságharc után újra taníthatott, de csak német nyelven. Közben elkezdte írni „Súlyos testek természettana” címet könyvét, melyet 1850-ben adott ki saját költségén. Következő kötetet a „Természettan elemei”, valamint a „Hőtan és Fénytan”. Mindezek elismeréseként az akadémia rendes tagjává választották, 1863-64-ben az egyetem rektora, 1978-ig professzora.
Két korszakalkotó felfedezése az öngerjesztésű dinamó és az elektromotor, mely járművek hajtására is alkalmas.
Jedlik Ányos 1895 december 13-án, 95 éves korárban hunyt el
Boros Jenő
JEDLIK ÁNYOS elismerései
1855.Párizsi világkiállítás bronzérme
1858. Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
1858. Súlyos testek természettana tankönyvéért a Magyar Tudományos Akadémia nagydíja 1863. Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1. számú tagja
1863. Tanárvizsgáló Bizottság tagja, a pesti egyetem rektora
1864. Pesti egyetem prorektora
1867. Királyi tanácsos
1873. Haladásért érdemrend
1873. Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja
1879. II. osztályú Vaskorona-rend[6]
1891. Mathematikai és Physikai Társulat első rendes tagja
