Pannónia mentő lehetett volna
Tervezett quadot, robogót, terepjárót, légpárnás szállító berendezést, színpadtechnikát.
Réfy Imre 1930-ban született, Kalocsán, ahol a Szent István Gimnáziumban érettségizett, majd 1951-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karának hallgatójaként dolgozott a húszas évek legendás motorversenyzőjével, tervezőjével, Urbach Lászlóval.
Az 1956-os törpeautó pályázaton elért harmadik helyezéséért ezer forintos díjat kapott, ami akkoriban több mint egyhavi fizetésnek számított. 1957-től a Prés és Kovácsoltárú Gyár (PRÉKO) üzemmérnökeként dolgozott, majd részt vett a MIA-MIB stabil dízelmotorcsalád fejlesztésében, tervezett légpárnás szállító berendezést és robogót.
1962-68 között a Taurus Gumigyár tudományos munkatársa, majd a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervezőirodájának (későbbi KOGÉPTERV) főtervezője, majd osztályvezetője.
Az Országos Találmányi Hivatal 1968 december 13-i szabadalmi leírásában a quad ősének tekinthető mezőgazdasági szállítójármű. A Győri Mezőgép megbízása alapján készült a Trabant motoros prototípus, melyet az 1970-es Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutattak a Városligetben. A Puli első tagja volt a tervezett járműcsaládnak, melyben a rövid és középtávú szállítóeszközök, szerepeltek, terepjáró-képességgel és maximálisan 750 kilogramm teherbírással.
Tervezett hidraulikus vájattámasztékot a Borsodi Szénbányák Vállalatnak, nagy terhek mozgatására légpárnás anyagmozgató-, és emelő berendezést a GANZ-nak, vízrebocsátó szerkezetet a Magyar Hajó- és Darugyárnak, forgató berendezést nagyméretű hengeres tartályok hegesztéséhez a Láng Gépgyárnak.
Réfy Imre mérnök szabadalmainak felhasználásával készültek rádió-távirányítású mozgó színpadok, gépi díszletek, díszlethúzók, világítástartók és süllyesztők. Dolgozott külföldi és hazai szerkezeteken, megrendelői között volt a grazi és oslói Operaház, több olasz és román intézmény, a budapesti Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Madách Színház, a Belvárosi Színház és több vidéki intézmény, valamint a hannoveri EXPO 2000.
1970-ben miniszteri elismerést kapott a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól, 2002-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével jutalmazták gépészmérnöki munkásságát.
Szabadalmi mulasztás a XX. században is
A quad terveit Réfy Imre a Csepel Motorkerékpárgyár igazgatójának felkérése készítette, Toldi József hasznos munkagépnek szánta a különlegességet, mellyel a Pannónia gyártásának leállítása után talán meg lehetett volna menteni a kollektívát is és elkerülni a telephely bezárását. Az elöl-hátul munkagép meghajtására is szolgáló jármű megnyerte az igazgató tetszését és Toldi József kampánykörútra indult Japánba, ahol a motorkerékpár-gyártók komolyan érdeklődtek a konstrukció iránt.
A gyártási engedélyeztetésének idején az NDK külképviseletétől arról értesítették a csapatot, hogy a KGST-n belüli szakosodási program keretében az ilyen járművek gyártása a kelet-németeké, Csepel és Magyarország nem jogosult erre, mert megkapta buszágazatot.
Ellene szólt még, hogy jelentős költséget jelentettek volna a csak importból beszerezhető abroncsok, de ennél nagyobb gondot jelentett később, hogy a csepeliek a levédett konstrukció tervdokumentációját a Suzukinál hagyták, miközben a védettség lejárta után nem került befizetésre a szabadalmi díj.
Vagyis évtizedekkel később Réfy Imre is úgy járt, mint anno a porlasztóval Csonka János és Bánki Donát.
Boros Jenő
Fotók: autó-motor, Réfy Imre, LSB
