A polihisztor törpéi
Titulálták hétköznapi legendának, autológusnak, joggal, mert három törpeautót is kreált, miközben két keréken, motorcsónakban is nagyot ment és könyveket írt.
Versenysportos bajnoki címeinél többet alkotott, írt könyveket, újságcikkeket és kreált három mikroautót. Pedig ez a kategória előtte még nem is létezett. A diósjenői kamasz idősebb barátja születési kivonatával szerzett jogosítványt, így vezette első autóját, az 1924-es gyártású kétütemű, kéthengeres 500-as, kétsebességes, 250 kg-os, francia Sima Violettet. Mert Surányi Endre vérének minden cseppje benzinnel volt keverve.
Soha nem sem várta arra, hogy szájába repüljön a sült galamb, vagyis hogy legálisan autóhoz jusson, sajátot épített magának. Nem is egyet: 1946-ban 50 köbcentis, majd 125-ős, majd 250-és motorral hajtott törpe autót épített.
Surányi Endre mindegyiket alaposan ki is próbálta. Miután az egyikkel lement szülőfalujába, Diósjenőre, többen azt kérdezték tőle, hogy ugye lábbal hajtja?
A második orrán ferde felírat fémjelezte alkotóját, ezt később úttörőknek ajándékozta. A harmadik autót eladta és néhány évvel halála előtt vissza akarta szerezni, de nem sikerült felkutatni: egyes források szerint szalagfűrésszé alakították át.
Különleges műszaki érzékével alkotta meg saját karburátorát, fejlesztett fagáz tüzelésű motort.
Három saját tervezésű és építésű törpeautója mellett több, mint húsz műszaki könyvet írt.
Elismertségét jelzi, hogy középiskolás végzettséggel tarthatott előadást A Budapesti Műszaki
Egyetemen.
A békeévekben az Autóipari Tudományos Kutató Intézetben dolgozott.
Írói és feltalálói pályájával párhuzamosan aktív szereplője volt a motorsportnak, indult gyorsasági-, salak-, túraversenyeket. 1948-ban pedig megnyerte a háború utáni első hazai gyorsasági Grand Prix-t a budaörsi háromszögben, az oldalkocsis kategóriában, ezzel az egyetlen magyar GP-győzelmet aratva. Sikerében szerepet játszott, hogy külön motort szerelt az oldalkocsikerék hajtására, így növelte a 100 köbcentis kiegészítő motorral az 500-as BMW-fogat kanyargyorsaságát.
Ahogy a háromkerekűeknél, úgy motorcsónakos sikereiben is saját fejlesztései segítették. Fekvő sikló hajójának oldalsó tappancsaira a tehetetlenségi erőt használó lengéscsillapítókat szerelt, így csökkentve a hajó oldal irányú billegését. Különleges karburátorával verseny közben tudta változtathatta a keverékképzést. Így szerzett az Európa-bajnokságon második, a világbajnokságon harmadik helyet a 350 köbcentis sikló kategóriájában. Sebességi világrekordot állított fel aerodinamikai elemekkel zárt kabinos hajójával, melynek motorjára saját, könnyűfém öntésű, krómozott furatú hengereket szerelt. A világbajnoki címtől versenybaleset ütötte el Olaszországban a Comoi-tavon.
Nyolcvan évesen még motorozott, havazás ellen szélvédőt szerelt robogójára, így a legzordabb télben sem tömegközlekedett. Pedig családja megpróbálta lebeszélni a veszélytől, de hiába.
Csak annyi kompromisszumra volt hajlandó, hogy 77. évesen már nem egykerekezett.
Sokszáz fiatalt oktatott autó és motorvezetésre, tanított szerelni, versenyezni. Nem véletlen, hogy halála után egy kazincbarcikai iskola saját felvette Surányi Endre (1913-1996) nevét, Józsa Lajos által készített bronz mellszobor is őrzi emléket.
Boros Jenő
Fotók: Surányi Endre és Péter archívuma, LSB
