Magyar járművek bélyegblokkon

Az eredetieket ábrázoló miniatúrák korhűek, részletgazdagok és némelyik fillérekbe került egykor.

Nem túl bőséges a hazai járművekről szóló bélyegek kollekciója, de a filatéliai darabok igazi történelmi műveket ábrázolnak fogazott vagy vágott bélyegeken, blokkokban.
A Magyar Posta többször adott ki közlekedési témájú és hazai járműveket ábrázoló bélyegeket, például a magyar ipar klasszikusait, veterán autókat, motorokat.
Járműtörténeti sorozaton szerepelt az 1912-es Csonka-féle kisautó, emlékezetes kiadás volt a 75 éves Magyar Autóklub alkalmi sorozat, valamint a magyar gyártású postai járműveket ábrázolók, például az 1914-es Csonka-féle csomagszállítót bemutató bélyegek.
Az egykor népszerű, ma már ritka veteránautókról is kiadott bélyeget a Magyar Posta: a 720 forintos névértékben árusított darabok napjainkban sokszorosára drágultak.
A vasút- és közlekedéskedvelőknek különleges kiadványok emlékeztek meg az M40-es dízelmozdonyról, a pesti lóvasútról és a fogaskerekű évfordulójáról.
A Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) váci üzeme által gyártott első magyar vízibusz, a 150 személyes Tihany 1956-ban készült, a félig nyitott, sekély vizekre szánt hajók népszerűek voltak a Dunán, Balatonon.

Legendás magángyűjtemény szolgált mintául a különleges kiadványhoz, melyen a Magyarországon gyártott legnépszerűbb gépei szerepelnek. Magyar veterán motorkerékpárok elnevezéssel 2014. őszén alkalmi bélyegkisívet bocsátott forgalomba a Magyar Posta. Az Elekes Attila tervezte tizenkét bélyegképet tartalmazó címletein Maróti József motorkerékpár-gyűjteményéből látható egy-egy jármű. Az alnyomatot korabeli fotókból és újságcikkekből készült montázs díszíti.
A kisív különlegessége, hogy a magyar bélyegkibocsátás történetében ofszet eljárást először kombináltak 3D UV-lakkozással, ennek köszönhetően a motorok felülete a papír síkjából kiemelkedve egyedien csillog. A különleges bélyegblokk két világkiállításon is díjat nyert.
Megjelenik a bélyegképeken többek között a Csepel Túra 100-as, hátterében a fogaskerekű Széchenyi-hegyi megállójával, valamint a Zuglóban gyártott Danuvia 125-ös a Hősök terén, az Eger mellett készült Berva az egri Dobó téren és a Pannonia TLT az 1956-os forradalom utáni utcaképpel.
Igazi kuriózum a filatélia világában a Magyar Királyi Posta 1900-as levél és csomagszállító kollekciója, melyen a Postamúzeum gyűjteményéből a Csonka János tervei alapján készült levélgyűjtő motoros tricikli szerepel. Az alkalmi bélyegző egy stilizált küllős, szelepes motorkerékpár-kerék. A 62 ezer példányos sorozat össznévértéke 1080 Ft, perforálási mérete 40×30 mm, külső vágási mérete 190×120 mm.
A 260 forintos címletű vasúti bélyeggel az első M40-es sorozatú dízel-villamos mozdony magyarországi üzembeállásának ötvenedik évfordulójára emlékeztek. A bélyegképen, a borítékon és a bélyegzőn is a Púpos becenevet viselő M40-es mozdony látható. A kibocsátáshoz forrásanyagot a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum biztosította. A bélyeget Vidák Zsolt grafikusművész tervei alapján 200 ezer példányban a Pénzjegynyomda készítette.

A MÁV festési rendszerének egységesítésekor színvilága megváltozott: a főkeret és az alváz világosszürke, majd középszürke, a géptér-burkolatok és a fülke vérnarancs színű, a homlokoldalak pedig sáfránysárgák lettek. Az 1980-as években a villamos vontatás térhódítása, valamint az 1990-es években a szállítási igények csökkenése miatt az M40-es mozdonyok alkalmazása jelentősen csökkent, 1992-től fokozatos selejtezték a típust.
A Magyar Posta 2024-ben alkalmi bélyegkisívvel köszöntött két vasúttörténeti évfordulót, a 150 éves Svábhegyi Fogaskerekű Vasutat és a 424-es gőzmozdony gyártásának centenáriumát. A négy bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet 20 ezer példányban nyomták, névértéke 1460 Forint volt. Benedek Imre grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült. Az újdonság
A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút rendszere, útvonala, szerelvényei a hazai közlekedéstörténet fontos részei. A normál nyomtávú sínek közt elhelyezett, fogazott sínes vasút a meredek terepviszonyokon történő közlekedést szolgálja. Megfelelő működését a mozdony fogassínhez kapcsolódó hajtó fogaskerekei biztosítják.
A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút gőzüzemű szerelvény első útját 1874. június 24-én tette meg. Cathry Szaléz Ferenc svájci születésű mérnök irányításával épült meg a fogaskerekű vasútpályája és állomásai, nem egészen egy év alatt.
A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút utasforgalma az évtizedek során folyamatosan növekedett, a 20. század elején korszerűsítették, 1929. június 2-án indult a villamosított forgalom.
Budapesti egyetlen fogaskerekű vasútja a XII. kerületben közlekedik a Városmajor és Széchenyi-hegy megállók között.
A 424-es (becenevén Bivaly vagy Nurmi), az egyik legsikeresebb magyar mozdonysorozat, melyből 514 darabot gyártott a MÁVAG 1924 és 1958 között, ebből 365-öt a Magyar Államvasutak (MÁV) részére. Tervezése még az első világháború idején kezdődött a MÁV megrendelésére. A két világháború közötti magyar ipar büszkeségének számító 424-es gőzmozdony a magyar kultúrában is megjelent: felbukkant a szépirodalomban, filmekben, sőt a popzenében is.
Magyarországon a gőzkorszak végéig, 1985-ig közlekedett menetrend szerinti 424-es mozdony, közülük ma már mindössze kettő üzemképes. A fennmaradtak típusból néhány szobormozdonyként tekinthető meg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum időszaki kiállításán, a Kőbányai úton, vagy Dombóvár, Nagykanizsa, Tokaj, Szolnok vasútállomásán.
1974-ben, a magyarországi mozdonygyártás centenáriumán megjelent bélyegkisív címletein és az ívszélen 424-es mozdonyok és a Svábhegyi Fogaskerekű Vasúton közlekedő gőz-, illetve villamosított mozdonyok láthatók. Az alkalmi borítékon a 424-es szerkezetrajza alkotta grafikai kompozíció található. Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi borítékon (FDC) található bélyegző lenyomatán a fogaskerekű 19 fogú kerekének stilizált rajza szerepel.

Boros Jenő

Fotók: Maróti József, szerző