Tudós, feltaláló, zseni, a feszültség mérnöke
Saját bevallása szerint az egyetemen elektrotechnikából semmit sem tanult, ezért elméleti szinten kezdett foglalkozni az elektromosság alaptörvényeivel, a mágneses körök törvényszerűségeivel.
Bláthy Ottó nagyszerű fejszámoló és sakkozó volt, egy időben a Magyar Sakkszövetség elnöke. 1891-ben Lipcsében jelent meg a sakkfeladványait tartalmazó Vielzügige Schachaufgaben című könyve. Sokáig övé volt a világ leghosszabb sakkfeladványa, ma is ő tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány (azaz olyan állás, amely szabályos játszma során nem jöhet létre) kategóriában 292 lépéssel.
Bláthy Ottó Titusz, 1860. augusztus 11-én született Tatán, 1882-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a bécsi műegyetemen, 1881–1883 között a MÁV Gépgyárában gyakornokként, szerkesztő-rajzolóként, majd 1883. július 1-jétől gépszerkesztőként dolgozott, később a Ganz és Társa Elektromos Osztályának főmérnöke, igazgatója, műszaki tanácsos.
Déri Miksával és Zipernovszky Károllyal megalkotta a transzformátor alkalmazásán alapuló új áramelosztási rendszert (1884–1885), Zipernovszkyval elkészítette az első hornyos armatúrájú egyenáramú gépet (1887). Két évvel később forgalomba kerültek szabadalmazott indukciós fogyasztásmérői, villanyórái.
A trafó szabadalma a Ganz-Villamossági Művek 1878-ban létesített Elektrotechnikai Osztályáról származik. Zipernowsky Károly osztályvezető az újonc Déri Miksával 1882-ben szabadalmaztatott öngerjesztésű váltakozó áramú generátort a Nemzeti Színház ezer lámpaizzóból álló világításának táplálására.
Bláthy Ottó Titusz 1883-ban lépett be az Elektrotechnikai Osztályra, és már az 1884-es torinói világkiállításon ő képviselhette a magyar gyárat. Olaszországban figyelt fel az indukció jelenségét felhasználó, a tekercsek között a mágnesességet hatékonyan közvetítő vasgyűrűs transzformátorokra. Ezt kollégáival továbbfejlesztve létrehozták az első energiaátvitelre stabilan alkalmas, zárt vasmagú transzformátort. A találmányt az 1885. május 2-án megnyílt Magyar Országos Kiállításon mutatták be: az expó teljes világítása az új elosztási rendszerrel készült, így a reklámként is szolgált.
A világszinten ZBD (Zipernowszky–Bláthy–Déri) néven elterjedt rendszer jelentős bevételt hozott a Ganznak: a cég elnyerte a Bécs világításának koncesszióját és a Rómát ellátó tivoli vízierőmű várossal való összeköttetését biztosító távvezeték kiépítését.
Bláthy Ottó nagy érdemeket szerzett az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztésében (1890–1891), a villamosművek üzemi feltételeinek megfelelő önműködő fordulatszabályozót készített vízturbináknak (1891), melyekkel lehetővé vált, hogy vízierőmű és gőzerőmű egyszerre tápláljon nagyobb elektromos hálózatot. 1903-tól négypólusú, majd egyre növekvő teljesítményű kétpólusú turbógenerátorokat szerkesztett.
1900-ban a Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyert váltakozó áramú generátoron alkalmazott törthoronyszámú tekercselésével
Mivel saját bevallása szerint az egyetemen elektrotechnikából semmit sem tanult, ezért később elméleti szinten foglalkozott az elektromosság alaptörvényeivel, a mágneses körök törvényszerűségeivel. A Maxwell-egyenletek és saját kísérleti módszerei alapján világelsőként gyakorlatban használható módszert dolgozott ki a mágneses körök méretezésére.
1887-ben az amerikai Edison műveknél az egyenáramú gépeket kísérleti eredmények alapján összeállított táblázatok segítségével szerkesztették, Bláthy ezt tesztek nélkül, pusztán adatok alapján határozta meg. Próbaképpen egy tervezés alatt álló dinamóra kiszámította a gerjesztési adatokat, amik alig 2 százalékkal tértek el a hosszas és költséges kísérleti eredményektől.
Bláthy ismeretei a mágneses körök kialakítása terén döntő jelentőségűek lettek a transzformátor kialakításánál. A felismert törvényszerűségek alapján már 1883-ban átalakította a gyár akkori egyenáramú géptípusát, aminek hatására a gépek teljesítménye megnőtt, azonos tömeg mellett.
Már a kezdeti időszakban felismerte a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségei. Amíg mások csak az áramsűrűség és melegedés közötti összefüggést állapították meg, Bláthy mondta ki először, hogy egy vezető, vagy gép melegedése attól függ, hány watt jut a hőleadó felület egységére.
Bláthy Ottó az 1884-es torinói Olasz Nemzeti Kiállításon meglátta a Gaulard és Gibbs szekunder generátoros váltakozó áramú áramelosztó rendszerének gyengéit. Hazatérve beszámolt Zipernowskynak, aki Déri közreműködésével már dolgozott az áramelosztás rendszerén. Bláthy tapasztalatai új lendületet adtak a kísérleteknek, amelyek kibővültek az indukciós készülék zárt vasmagos kialakításával.
Bláthy ugyanis 1884 nyarán tanulmányozta Faraday 1883-as, elektromágneses indukciót felfedező kísérleteit, és felismerte a pólusnélküliség a zárt vasmag jelentőségét. 1884. július-augusztusi keltezéssel indukciós készülékekkel kapcsolatos kísérleteket jegyeztek fel a Ganz gyárban. A villamossági üzemben 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával feltalálta a energiaátvitelre is alkalmas zárt vasmagú transzformátort. Kisebb megbízások után Galileo Ferraris szakvéleménye alapján megrendelték az első nagyszabású erőművet Róma városa részére, amelyet 1886 októberében helyeztek üzembe. A Rómától 30 km-re fekvő Tivoli környéki vízeséshez tervezett erőmű megépítésére a Ganz kapta a megbízást.
A létesítmény hat vízturbinával kapcsolt 5000 voltos kapocsfeszültségű generátorai párhuzamosan működtek a régi római erőmű gőzgépes generátoraival, a két erőművet a világon elsőként kötötte össze nagyfeszültségű távvezeték.
Számos egyéb találmánya is volt, például a villamos fogyasztásmérő és a háromfázisú generátor is. 1886-tól 96 bejelentett szabadalma volt. Ezen kísérleteinél közreműködött Neustadt Lipót, akivel 1889-ben hozták forgalomba a szabadalmazott, indukciós fogyasztásmérőit, amelynek súlyát később állandóan csökkentették.
Vízturbinás generátorok állórészében alkalmazott tört horonyszámú tekercseléséért 1900-ban a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Négypólusú forgórész-konstrukciójának szabadalmait a svájci BBC és a berlini SSW is megvásárolta.
Kandó Kálmán 1931-es halála után ő dolgozta át és fejezte be a villamos mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját.
A magyar mellet németül és angolul is jól beszélő kivételes fejszámoló és páratlan emlékezőképességű volt. A Magyar Autóklub alelnöke, az autóversenyek bírálóbizottságának tagja volt. Szenvedélyes kutyabarát, kutyatenyésztő. Haláláig a Ganz gyár szellemi vezére maradt.
Rövid betegség után, 79 éves korában, 1939. szeptember 26-án hunyt el Budapesten.
Idézet az 1935-ös Magyar Hírlap ismertetőjéből:
„A transzformátor olyan készülék, mely a nagyfeszültségű, kiserősségű elektromos áramot kisfeszültségűvé és nagy áramerősségűvé alakítja át. Jelentősége abban áll, hogy ezt az átalakított áramot kis átmérőjű, tehát olcsó vezetéken szállítja az elektromos telepről a villanyfogyasztóhoz. A budapesti Váci úti elektromos telepen például 3000 voltos áramot gyártanak, a villamoslámpák azonban többnyire 105 voltos áramot fogyasztanak. A transzformátor tehát a 3000 voltos váltakozó áramot kis energia-veszteséggel olyan áramra alakítja el, mely a villanylámpáknak legjobban megfelel”
Bláthy Ottó kitüntetései
1907: Az olasz király, III. Viktor Emánuel, a Corona d’Italia-rendje tiszti keresztjével tünteti ki. 1908: Ferencz József császár, Magyarország királya, Udvari Tanácsosi címmel tünteti ki.
1909: Az MTA a Wahrmann-díjjal tünteti ki.
1917: A budapesti és a bécsi műegyetem tiszteletbeli műszaki doktorrá avatja.
1933. július 1. A kormány a Magyar Érdemrend középkeresztjével tünteti ki.
1935: A Magyar Tudományos Akadémia a Marczibányi-díjjal tünteti ki.
1938: Az első Kandó Kálmán-díjat neki ítélik oda.
Források:
Bán László: Neki egy volt a fontos: az újabb és tökéletesebb konstrukciók. Beszélgetés Kovács K. Pál akadémikussal Bláthy Ottóról. Magyar Tudomány 93. (1986). 2. 138–142.
Pásztor Mihály: Az ötvenéves transzformátor. Magyar Hírlap 45. (1935. március 10.) 58. 7.
Boros Jenő
Fotók: Fortepan, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Ladinek Viktor, Villányi György, ifj. Zátonyi Sándor
Korábbi cikkünk a témában:
Magyar, akiről kisbolygót és iskolákat neveztek el
Kandó Kámán munkásságát emléktábla és a 480 001 számú villanymozdony is őrzi.
