Árpádtól Ikarusig

Made in Hungary sínautóbuszok a múlt századból

Dinamikus formája miatt nagy reményekkel indult a gyors-sínautóbusz program, melynek első darabját, az Árpádot 1934. augusztus 24-én mutatták be. A Magyar Távirati Iroda híre szerint „a Ganz Részvénytársaság új rendszerű, négytengelyes Jendrassik-motorral felszerelt 72 személyes… Árpád névre keresztelt sínautóbusza a próbaút alatt síkon 127 kilométeres, nehezebb, kis sugarú hegyi pályán 54 kilométeres óránkénti sebességet úgy ért el, hogy a teljes motorteljesítményt nem használta ki…
…Az Árpád sínautóbusz négytengelyű, 220 lóerős Ganz–Jendrassik-rendszerű nyersolajmotorral van felszerelve és légnyomással működő mechanikus, állandó kapcsolatú fogaskerekű-sebességváltóval van ellátva. A sötétpirosra festett kocsi hossza 22 méter, magassága 3,3 méter, szélessége 2,98 méter, önsúlya 31 tonna. A kocsiban 72 utas számára van hely és az ablakok felett oldalt végigfutó kis csomagtartókon kívül külön poggyászfülke is van a nagyobb csomagok elhelyezésére…”
A Ganz vállalat által 1934-ben gyártott, a MÁV Árpád típusú motorkocsijai Magyarország első gyorssínautóbusz-típusa voltak és a Budapest-Bécs távolságot három óra alatt tették meg.
Az első sínautóbuszokat eredetileg a MÁV tartozásának törlesztésére Belgiumnak szállították.
A motorvonat 1937-ben elnyerte a Közép-európai Vasútegylet Nagydíját, a MÁV rendeléseit kiemelkedő magyar személyiségekről nevezték el: Árpád, Előd, Huba, Tas, Szent István és Szent László, majd 1940-ben Mátyás király. Protokoll szolgálatra készült a luxus kivitelű Lél, mely a Fekete-tengerig ment, útközben hírességeknek is bemutatták, kívül-belül megszemlélte többek között Borisz bolgár cár is.

Egyiptom és Argentína is rendelt Árpád sínautóbuszt, a típus történetének epizódjaként a megszálló szovjet hadsereg szalonkocsinak használta, később nosztalgiajárműként szolgált.
A nyolc sínautóbuszból a második világháború idején három elpusztult, kettő külföldre került, itthon maradt az Előd, a Lél és a Tas, utóbbi az ötvenes évek elején a MÁV Budapest–Bécs vonalán közlekedett, majd 1958-ban a GySEV-hez került és 1975-ös leselejtezéséig szolgált, jelenleg a Közlekedési Múzeum tulajdona.

Ikarus sínbusz
Miközben több mint negyedmillió 200-as Ikarus járta a utakat, elkészült a Ganz-MÁVAG-nál a motorkocsi alvázra épített 725.00 számú sínbusz szóló változata, majd a dupla 601/1-es.
A kétrészes vasúti szerelvény hossza 25,2 méter, üzemkész tömege 28 tonna. Az 1987-ben bemutatott jármű különböző változataiból Malajzia tízet rendelt, mindegyiket 250 kW teljesítményű amerikai Cummins dízelmotor hajtotta.

Boros Jenő

Fotók: Fortepan, Indóház, Surányi Sándor, Villányi György, Szerző

A témához kapcsolódó korábbi cikkünk:

Vasúti és hajómotorban, meg repülőhajtóműben is zseniálisat alkotott Jendrassik György

Jendrassik György, a gépek zsenije