Ugrott a Szöcske
Változó katonai doktrínák miatt született és emiatt is kaszálták el a helikopterről is kidobható magyar mini Hummert, ami gyorsbeavatkozó katonai járműként és versenyautóként is jól vizsgázott.
A korábbi háborús tapasztalatok és külföldi bevetések új hadi járműveket szültek világszerte, a Magyarország NATO tagsága és a szövetségi kötelezettségek miatt a Magyar Honvédségnek is számolnia kellett a magyarországitól jelentősen eltérő terepekkel. A külföldi beszerzési lehetőségek mellett a magyar járműipar részvétele is szóba került.
1993-ban a Haditechnikai Intézet könnyű terepjáró tervezésére ( KJT) adott megbízást a négy-kerékhajtású járművekben tapasztalt Gépfet KFT-nek. A cég nevéhez fűződik több repülőtéri vontató, mezőgazdasági és bányagép, valamint a Puli kisautó tervezése.
A honvédségi feladat szerint a harcászati műveleti követelményrendszerébe illeszkedő, deszantosok által is használható gyors-beavatkozó, felderítő, csapásmérő és sebesültszállító járművet kellett készíteni, ami egy kisebb Hummer.
Az első próbaautót 1994-ben mutatta be Gépfet. A leginkább csrossautóra és buggyra emlékeztető KJT méretét a szállító helikopter befogadóképessége szabta meg: a terepjáró hossza 3,8 méter, szélessége 1,8 méter, magassága 1,5 méter, így Szöcskéből kettő elfért egy MI 8-as-ban, melyről ejtőernyővel lehetett bevetni.
A burkolat nélkül, csővázas megoldás a rejtőzést is segítette, csakúgy, mint a különleges festés és a farmotor, mely megnehezítette a radaros és hőkamerás felderítését.
Készült kettő, illetve négykerék-hajtású, léghűtéses és folyadékhűtéses változat. A 4WD Szöcske menetkész tömege 1100 kg volt, négy személyt, valamint a következő fegyverzeteket szállíthatta: könnyű- vagy nehézgéppuska, mesterlövész- vagy fedezékromboló puska (Gepárd, Elefánt), hátrasiklás nélküli löveg, páncéltörő rakétavető (Fagot).
Az 1,9 literes Volkswagen turbódízellel hajtott KJT 130 km/órás sebességre volt képes.
A T3-as VW Syncroból származó motoron és hajtásláncon kívül minden része magyar gyártmány volt.
A taszári bemutatón és a magyar tereprali bajnokságon is jól szerepelt a Szöcske, sorozatgyártásra azonban nem került.
Autókat értő és szerető család tagjaként éli nyugdíjas éveit Hernádi Géza és lánya, Kata, nekik köszönhető, hogy nem került roncstelepere egy Szöcske. Olykor részt vesz bemutatókon, ott parkolt a Városligetben is, az egykori Közlekedési Múzeumnál, ahol a Leváltott modellek című könyv bemutatóját tartották, mert hogy története és néhány fotója szerepelt a kelet-európai autóregényben.
Nyilvánosan 2021 augusztusában, az Autó Motor Tuning Show rendezvényen szerepelt a kőbányai Hungexpo G-pavilonjában, ahol a Szöcskét az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke, Knezsik István által szervezett Magyarok a világ járműgyártásában című kiállításon láthatta a nagyközönség testközelből.
A Hungexpón kiállított Könnyű terepjáró jármű (KTJ) összkerékhajtásos katonai változata a Volkswagen Transporter T3 hajtásláncára és futóművére épült. Eredetileg léghűtéses, bokszer benzinmotor hajtotta, amit később cseréltek 1,9-literes VW dízelmotorra.
A KTJ-k a tesztelések során kapták a Szöcske becenevet, mert rendkívül fürgéknek bizonyultak és ugratni is jól lehetett velük. Ezt évekig terepversenyeken is bizonyította, a sportcélú átalakítások miatt számos ponton eltér az eredeti állapotától.
A Szöcske jelenlegi gazdája és megmentője Hernádi Géza így mesélt az emlékezetes találkozásról: Tudtam, hogy létezik a Szöcske és amikor a szomszéd utcában megláttam egy diófa alatt, akkor nem hittem a szememnek. Azonnal kutatni kezdtem, hogy kié, ám a tulaj sokáig nem akart megválni tőle, de aztán rájött, hogy nem egyszerű feladat üzemképessé tenni.
Éppen nyaralás előtt sikerült hazavinnünk a gépet, ami álmaim megtestesítője: farmotor, 4×4 és ráadásul magyar! Nem mellékesen van egy 130 Skoda Coupém is.
Azonnal elkezdtem infókat gyűjteni, szerencsére találkoztam tervezőjével, Molnár Pállal és Pintér Zoltán mérnökkel, aki a Szöcskéről készítette diplomamunkáját.
Azt már tudtam, hogy négy Szöcske készült, és azt is, hogy a magyar hadsereg ilyenekkel tervezte az UAZ-ok leváltását, mert bár azok jól bírták a terepet, de lassúak voltak.
A szöcskét gyors bevetésű lövészautóknak szánták a katonák: vagyis tüzelsz egyet-kettőt, aztán iszkolsz, amihez kevés volt a terepen 30-40 km/h sebességű szovjet technika, ehelyett kellett volna rendszeresíteni a magyar gépet, ami még 70-80-as tempónál is stabilabb és biztonságosabb.
A koncepció szerint négyféle fegyverre tervezték, többek magyar gyártmányú páncéltörővel.
A teszteknél gondot okozott, hogy a hátrasiklás nélküli löveg mellett mindig összetört a szélvédő, amit cserélgettek, de aztán inkább áttervezték lehajthatóvá.
Az szúrt nekem szemet, hogy mérnökileg mennyire pontosan kiszámították, megtervezték és készítették el vázszerkezetet, aminél különösen fontos volt a súlypont a helikopteres landolás miatt.
Helyesek voltak a végelemes értékek, amiket többször teszteltek csapatpróbákon és a Rába écsi próbapályáján.
Egyszer filmszerepet is kapott egy tv-sorozatban Szöcske, amint épen havas bokrok közül tör elő az Angyalbőrben minden kicsit más zenei kíséretével.
A filmforgatás és a bemutatókon való részvétel kevésbé, a terepralizás és persze az idő alaposan megviselte a Szöcskét, melyre ráférne egy alaposabb felújítás, a magyar ipari emlék konzerválásban minden segítségért hálásak a tulajdonosok.
Az ötszáz kiló vontatására és négy személy szállítására alkalmas terepjáró a tervezési igényesség mellett az is sikeressé tehette volna, hogy gyártását nem gigaüzemre tervezték. A hegesztett csővázat bármilyen lakatosműhelyben összecsavarozhatták volna, az egyszerű szerkezet kábelezése sem kívánt nagy szakértelmet, így az ország sok helyén lehetett volna végszerelni.
Hiába volt átgondolt konstrukció, ami mindent kibírt, a katonai programot lefújták, pedig a Gépfet rengeteg energiát beletolt, még a típusbizonyítványt is megszerezték a személyautós változatra.
Reklámból két éven át terepversenyeztek a Szöcskével, mely dupla hűtőt kapott és a léghűtéses bokszer helyett 1,9 VW turbódízel motort, valamint a T3-as Transporter Syncro hajtásláncát kapta.
A konstrukció érdekessége, hogy hátul van a motor és a váltó, miközben elől is hajt, mindkét tengelye vákuumos működtetetésű difizárral kapcsolható.
SZÖCSKE
műszaki adatok:
Száraz tömeg: 0,9 t
Menetkész tömeg: 1,1 t
Hosszúság: 3,5 m
Szélesség: 1,8 m
Magasság: 2 m
Legnagyobb sebesség: 120 km/h
Szállítható személyek száma: 1+3 fő
Gyártó: Gépfet Kft.
Boros Jenő
Fotó: Hernádi Géza, Szabó-Jilek Adám, Szerző
