Legendás magyarok, akik átírták a járműgyártás történetét. A múlt és a jelen magyar hősei, akik a versenypályákon és a tervezőasztaloknál egyaránt maradandót alkottak, Szisz Ferenctől Galamb Józsefen át napjainkig.
Titkok, robotok, milliók, így készülnek a Mercedesek az Alföld szívében!
Csúcstechnológia, napelempark és 300 ezer autó évente: a világ figyel, mi pedig büszkék lehetünk.
Ötezer méteren, mínusz 25 fokban, oxigénhiányos magasságban is bírták a strapát a magyar Csepelek. A kínai hegyekben még a krumpli sem főtt meg, de a Csepelek vitték, mint a szél!
Bővebben
Egykori szovjet katonai területen indult be Magyarország legsikeresebb autógyára, ahol a Swift, Ignis és Vitara mellett még Opel és Fiat is készült. Hogyan lett Esztergomból autóipari sikerközpont? Itt a teljes történet.
Bővebben
1992-ben legördült a szentgotthárdi gyár első Astrája. Ez nem csak egy autó volt – ez lett az újkori magyar járműgyártás nyitánya.
Bővebben
Hol vannak már a 14 ezres Ikarus-darabszámok? A magyar buszgyártás ma néhány száz darabnál jár, de újabb lendületet kaphat… már ha lesz rá megrendelés.
Bővebben
A magyar traktoripar világszinten is elismert gépeket adott a világnak. A Dutra, DR–50 és D4K típusok nemcsak mezőgazdasági korszakokat, hanem mérnöki bravúrokat is képviselnek.
Bővebben
A Budapesti Ipari Vásáron debütált, de az Ikarus 180-as, 556-os és 557-es típusai nem váltották be a reményeket. Mégis ezek alapozták meg a későbbi világsikert arató modellek útját.
Bővebben
Filmbe illő életút. A Rába Botond legendás magyar terepjáró, de kevesen ismerik tervezőjét: Winkler Dezsőt, akit munkaszolgálatból vittek el, majd visszaszökött, hogy befejezze a haditermelést.
Bővebben
A harminc találmányt jegyző magyar zseni születésnapja az argentin feltalálók ünnepe.
Bővebben
A magyar mérnök technológiája korát megelőzve próbálkozott a járművek és motorok tömegének csökkentésével.
Bővebben
Ahogy a legtöbb magyar motorspecialista, Dr. Hanula Barna (1958) is a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett
Bővebben
Ferrari, Alfa Romeo és Lancia: legendás olasz márkák sikerében játszott kulcsszerepet egy magyar konstruktőr. Vittorio Jano, eredeti nevén János Viktor. Versenyautói átírták az autósport történelmét.
Bővebben
Magyar sikerrel indult az autóversenyzés története: Szisz Ferenc nyerte meg az első Grand Prix-t, miközben szó szerint a bőrét vitte vásárra!
Bővebben
Pentelényi János zseniális találmánya politikai döntés áldozata lett. Pedig az 500-as változat már bizonyított, a 600-as pedig még ma is működik!
Bővebben
Ahogy a világ legtöbb járművében, a Holdjáróban is van valami magyar.
Bővebben
A versenyautós sztori általában úgy kezdődik, hogy már óvodásként gokartozott, aztán egyre magasabb kategóriákat nyerve jutott fel a csúcsra, hogy megvalósítsa álmát.
Bővebben
Léghajókkal kezdte, aztán földi járművek aerodinamikájának tudományos alapjait rakta le a magyar mérnök, aki után repültek az autógyártók.
Bővebben
Makótól Dearbornig, heti hét dolláros fizetéstől az amerikai elnök dicséretéig.
Bővebben
Az első postaautók szállításáról szóló szerződés a magyar járműipar születését jelentette.
Bővebben
Magyar mérnök vezette a NASA legnagyobb intézetének számító, Jet Propulsion Laboratoryban a távirányítású robottechnikai részlegét.
Bővebben
Több szabadalma volt, mint Edisonnak, világszerte az autóbiztonság atyjaként emlegetik Barényi Bélát, aki egyedüli magyarként került be a halhatatlanok csarnokába, Dearbornban.
Bővebben
Sok ötletre jellemző volt Bánki Donát és Csonka János által feltalált karburátor sorsa
Bővebben
Nyert műszaki Oscart, dízelkonstrukcióival hódított versenypályán, közuton a BMW, melynek motorfejlesztő központját vezette.
Bővebben
