Vasúti és hajómotorban, meg repülőhajtóműben is zseniálisat alkotott
Az idegen hatalmak megtévesztésére csónakmotornak álcázta repülőgép-gázturbináját, miközben itthon és külföldön is dízelmotorok fejlesztésében ért el kimagasló eredményeket.
A fiatal kutató több értékes fejlesztői munka után kezdett dízelmotorokkal foglalkozni. 1927-ben készült el a Jm 130 típusjelű egyhengeres motorja, amelyet számos többhengeres változat követett, amelyek stabil, vasúti jármű és hajó hajtására is alkalmasok voltak.
Jendrassik György Budapesten, a VIII. kerületi Horánszky utcai reálgimnáziumban (ma Vörösmarty Mihály Gimnázium) érettségizett. A matematika és fizika érdekelte, hatodikos korában már tudott integrálni és differenciálni, 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat versenyét.
Egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karon. Az 1919–1920 közötti tanévben Kármán Tódor engedélyével ösztöndíjasként a berlini műszaki egyetemen tanult, ahol többek között Albert Einstein és Max Planck előadásait is látogatta. 1922-ben szerezte meg kitűnő minősítéssel a gépészmérnöki oklevelet és még ebben az évben munkába állt a Ganz és Társa – Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon és Hajógyár Rt.-nél.
Tevékenységét a Tanulmányi Osztályon kezdte, ami a fejlesztő, kísérletező részleget jelentette.
Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű vasútnak szállított újszerű kocsik főtartóinak szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése.
Akkoriban a Tanulmányi Osztály központi témája volt egy középfordulatú fél-dízelmotor kifejlesztés, így Jendrassiknak alkalma volt megismerni a dízelmotor elméleti és gyakorlati problémáit. Több szabadalmat dolgozott ki, amelyekkel a járművekben is alkalmazható kis- és közepes teljesítményű dízelmotorok kifejlesztését alapozta meg.
Kétéves fejlesztőmunka után, 1927-ben készült el a Jm 130 típusjelű, egyhengeres motor terve, melynek furata 130 mm, lökete 160 mm volt, és 1000 1/min fordulatszámnál 12 lóerőt teljesített 210 gramm fajlagos fogyasztás mellett. Ezt továbbfejlesztve születtek meg később a két-, négy- és hathengeres változatok is, amelyek stabil, vasúti jármű és hajó meghajtására alkalmas kivitelben készültek, egyik fő jellegzetességük az előkamrás égéstér volt.
1927-ben a dízelmotorok sikerét látva az első szabadalmakat és a motorokat még a Tanulmányi Osztály keretein belül dolgozta ki, 1927 nyarán már létrehozták az önálló Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt, mely a halála után is működött, egészen 1958 végéig.
A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása, de a dízelmotorok a hajózásban és a közúti járművekben is elterjedtek. Szabadalmait az élenjáró motor-, és autógyártó spanyol Hispano-Suiza, valamint az angol Vickers is megvásárolta.
Jendrassik kiválóan tudott németül, franciául, angolul és spanyolul. 1934-ben alapított magánirodájában munkatársaival a Hispano-Suiza-nak megtervezett egy V-hathengeres dízelmotort. Még abban az évben megnősült, feleségül vette Schmahl Johannát, Schmahl Henrik okleveles építész nagyobbik leányát.
Ugyancsak 1934-ben készült el a 6 hengeres Ganz-Jendrassik motor, mely tele volt újításokkal: előkamrás égéstér a jobb keverékképzés elérésére és a magasabb üzemi fordulatszám érdekében, dekompressziós berendezés az indítás és a normál üzemi állapot elérésének meggyorsítására, valamint rugós adagolószivattyú.
Az akkor magasnak számító fordulatszám miatt kisebb sínautókba, hajókba is beépítették a motort, melyet úgy terveztek, hogy régebbi benzines hajtóművek helyére is elférjen. A Jendrassik-motorral szerelt Árpád motorvonat 2 óra 58 perc alatt teljesítette a Budapest–Bécs távolságot.
Az egyre tökéletesebb Jendrassik-motorok az egész világon ismertté váltak, öregbítették a magyar ipar, a Ganz-gyár és nem utolsósorban Jendrassik György hírnevét. Az állandó motorfejlesztési tevékenység mellett a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. Magánirodájában végezték a gázturbina termodinamikai számításait.
1936-ban létrehozta a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t, amely állami támogatást is kapott az 1937-ben elkezdett gázturbina-kísérletekhez, melyet 1938 végére megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája, 100 LE-s teljesítménnyel és 21,2 százalékos hatásfokkal.
Az 1939-40-es években elkészítette a Cs–1 jelű, 1000 lóerősre tervezett repülőgép-gázturbinát, ezzel párhuzamosan kísérletezett közúti járműveknek szánt, 300 lóerős gázturbinával is. A JR 300 típusnevű jármű-gázturbina leválasztott munkaturbinával készült. Ez volt a világ első légcsavaros gázturbinája. Típusjelzésében a Cs-betű a csónakmotort jelentett, ezzel a kódolással akarták félrevezeti a német hírszerzést, hogy ne tegyék rá kezüket a radikálisan új erőforrásra.
Az egyre növekedő nehézségek ellenére világhírű motorjaihoz turbófeltöltőt tervezett és fejlesztett a Ganz-gyárban. Hosszas kísérletezés után látványos eredmény született: a motor teljesítményét csupán a középnyomás emelésével sikerült 50 százalékkal megnövelni, ami 1944-ben szenzációs eredmény volt. Sajnos, a kísérletek során nyert tapasztalatokat a gyakorlatban már nem tudták felhasználni, mert Budapest ostroma miatt le kellett állítani a munkálatokat.
Közben a Ganz-vállalatnál is növekedett Jendrassik tekintélye, amit követett hatáskörének és rangjának emelkedése. 1939-ig osztályvezető volt, főmérnöki (1927), felügyelői (1930), főfelügyelői (1931) és igazgatói (1936) rangban. 1939-ben a gyár helyettes vezérigazgatójának, 1942-ben vezérigazgatónak nevezték ki. A vezérigazgatóságot csak rábeszélésre, a vállalat érdekében vállalta el.
Eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1943. május 14-én levelező tagjának választotta, székfoglalójára a háború miatt nem kerülhetett sor.
Budapest ostroma után azonnal megjelent a romos Ganz-gyárban és a rá jellemző intenzitással vetette bele magát az újrakezdés munkálataiba. Szakértő tagja lett több külföldre utazó szakmai küldöttségnek, többször utazott a nyugati államokba is a Ganz vezérigazgatójaként, hogy felelevenítse üzleti kapcsolatait.
A zavaros politikai és gazdasági körülmények nem kedveztek törekvéseinek, számos támadás érte, ellenséges légkör és bizalmatlanság vette körül. A személyét ért sérelmek miatt és mert nem folytathatta kutatómunkáját 1947-ben nem tért vissza Magyarországra.
Rövid ideig Argentínában élt, majd Londonban telepedett le. Angliában a Metropolitan Vickers Ltd-nél tovább folytatta a gázturbinákkal kapcsolatos fejlesztőmunkáját, de mellette saját cégében dolgozta ki utolsó találmányát, a nyomáscserélőt.
A Ganz gyárral való kapcsolata 1951-ben véglegesen megszakadt, azt követően, hogy egy Magyarországról érkezett bizottsággal megállapodott hazai szabadalmairól történő lemondásáról, miközben a múltra vonatkozó igényeit fenntartotta. 1954. február 8-án, Londonban hunyt el.
Halála után három évvel került mozdonyba a Jendrassik György által 1947-ben tervezett 2000 lóerős teljesítményű dízelmotor, melyet a Ganz gyár épített az M601 (DVM-3) prototípusba. Mivel ennek 141 tonnás tömege meghaladta a hattengelyeseknek megengedett maximumot, ezért további 1-1 futókerékpárt kellett beépíteni a forgóvázaiba.
Az 1957-es futópróbákon hajtórúdszakadás miatt javíthatatlanul megsérült a motor és a gyártó nem vállalta újabb elkészítését, így a sorozatgyártás is elmaradt.
1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott az egész világon elismert gyorsjárású dízelmotorok feltalálásáért.
Családháttér
Jendrassik György 1898. május 13-án született Budapesten, elhunyt 1954. február 8-án, Londonban. Állampolgársága: magyar/brit, nemzetisége magyar
Az apai Jendrassik család Árva megye északi részéről származott, nevük a lengyel Jendrzej = Henrik (Imre) személynév kettős szláv kicsinyítéséb ől alakult ki. A 18. századtól ismert a család, éa brezovicai Jendrassik Andrástól, György ükapjától, akinek ugyancsak András nevű fia már bányamérnökként végzett Selmecbányán. Geológiai munkásságának eredménye országszerte több bánya feltárása. Harmadik feleségétől született Jenő nevű fia (1824-1891), György nagyapja. Ő Pesten szerzett matematikai-filozófiai doktorátust, továbbá némi műszaki és jogi tanulmányok után Bécsben orvosi oklevelet. Néhány évi külföldi gyakorlat után 1857-től Kolozsvárott az elméleti orvostan, 1860-tól Pesten az élettan professzora lett, és tanított-gyógyított haláláig, 1863-tól az MTA levelező, 1880-tól rendes tagjaként. Jendrassik Jenőnek négy gyermeke nőtt fel, és mind a négy fiú nevezetes ember lett: Ernő akadémikus orvosprofesszor, Jenő festőművész, Alfréd tervező építészmérnök, Kornél (1868-1931) gépészmérnök, szabadalmi bíró – György édesapja.
Forrás: BME Levéltára
Jendrassik György irathagyatékát a család adományozta a BME Levéltárnak, mely a BMEL XIV.416 fondba sorolva őrzi, tartalmaz Jendrassik György életére vonatkozó okmánymásolatokat, biográfiát tartalmazó könyveket, hozzájuk kapcsolódó feljegyzéseket, dokumentumokat és cikkgyűjteményt. Különleges értékes része Jendrassik és életrajzírójának, Terplán Zénónak (1921-2002), valamint Jendrassik György unokaöccsének, Gyarmathy Györgynek levelezése, melyben főként a feltaláló utolsó, emigrációban töltött korszaka ismerhető meg.
Fotók forrása: Fortepan/Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény, Szikora Zsombor, MMKM Technikatörténeti Okmány- és Iratgyűjtemény
Boros Jenő
Jendrassik György neve 60 szabadalmai bejelentésen szerepel
Lajstrom-szám, A bejelentés napja, Osztály jelzete, A szabadalom címe
- 94510 1924.09.09. V/d/2 Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás
- 94538 1926.05.21. V/d/2 Tág határok között változó nyomatékkal járható belső égésű hőerőgép
- 94953 1926.09.30. V/d/2 A tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet belső égésű hőerőgépek részére
- 95627 1927.04.21. V/d/2 Kompresszor nélküli, tüzelőanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű erőgép
- 98058 1927.11.22. V/e/1 Szelep, főleg hőerőgépek tüzelőanyag-szivattyúi vagy porlasztói részére
- 99445 1928.06.25. V/d/2 Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet
- 99555 1928.05.22. V/d/3 Sarló alakú munkaterű, görgős szivattyú vagy motor
- 100249 1929.03.12. XXI/c Diffusor, főleg centrifugál szivattyúkhoz és kompresszorokhoz
- 101099 1929.03.22. V/d/1 Radiális átömlésű gázturbinakerék, elsősorban állandó nyomású gázturbinákhoz
- 102168 1930.01.01. V/d/2 Kompresszor nélküli tüzelőanyag-befecskendezéssel dolgozó, belső égésű motor
- 102467 1929.11.21. V/d/2 Löketszabályozó ütköző nyomólöketükben megfeszített rugóval működtetett tüzelőanyag- szivattyúk részére
- 103750 1930.07.03. V/d/2 Öblítőszivattyú belső égésű hőerőgépek számára
- 103785 1930.04.05. V/d/2 Berendezés belső égésű hőerőgépek dugattyúinak kenőolajjal való hűtésére
- 103968 1930.05.06. XXI/c Dugattyús szivattyú
- 104125 1930.08.02. V/d/2 Dugattyús szivattyú vagy motor
- 104590 1930.07.10. V/d/2 Berendezés erőgépek indításának megkönnyítésére
- 105614 1931.02.19. V/e/2 Eljárás és berendezés áramlások energiájának tárolására és a tárolt energia visszaszolgáltatására
- 105664 1928.11.30. V/d/2 Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében levő válaszfalak, terelőelemek számára
- 105928 1930.02.07. V/d/2 Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet
- 106412 1930.10.16. XXI/c Eljárás és berendezés folyékony közegek közötti energiaátadásra
- 106453 1931.05.30. XXI/c Szívóberendezés szivattyúk, elsősorban centrifugál-szivattyúk részére
- 108105 1932.03.02. V/e/1 Berendezés csövekben áramló közeg hőátadásának fokozására
- 108126 1932.04.05. V/d/2 Eljárás kompresszor nélküli Diesel motorok befecskendező szerveiben fellépő káros nyomáshullámok kiküszöbölésére
- 109447 1933.01.10. XVIII/a Hűtő, illetve fűtőfelület cseppfolyós vagy gáznemű közegek részére
- 109728 1930.04.08. V/d/2 Kétütemű belső égésű hőerőgép
- 111353 1933.11.11. V/d/2 Eljárás és berendezés forgó tengelycsapok, elsősorban belső égésű hőerőgépek fő- és forgattyúcsapjainak hűtésére
- 111446 1933.09.23. V/d/2 Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belső égésű hőerőgépek elégési terében lévő válaszfalaihoz, terelőelemeihez
- 111648 1933.01.14. V/d/2 Berendezés előkamrák, légtárolók stb. rögzítésére belső égésű hőerőgépek hengerfejeiben
- 113629 1935.03.22. V/e/1 Tömszelence
- 114505 1935.04.01. V/d Üzemi eljárás és berendezés gázturbinákhoz
- 114689 1935.06.15. V/d/3 Hajtórúd, elsősorban gyorsforgású motorokhoz
- 114740 1935.04.09. V/d/2 Üzemi eljárás és berendezés belső égésű, befecskendezéses, elsősorban járműveket hajtó dugattyús hőerőgépekhez
- 117387 1936.06.10. V/d/2 Berendezés motoros járművek hajtómotorainak üzemi ellenőrzésére
- 117559 1936.07.09. V/e/1 Közös dugattyúhoronyba helyezett dugattyúgyűrűpár
- 119895 1937.02.13. V/d/2 Munkaeljárás gázturbinákhoz és az eljárás foganatosítására való gázturbina
- 120477 1935.05.31. XXI/c Forgó aerodinamikus kompresszor
- 120831 1937.12.24. V/d/1 Szabályozási eljárás gázturbinákhoz és hozzávaló gázturbina
- 120860 1937.06.26. V/d/2 Berendezés gázturbinákhoz
- 121918 1938.01.26. V/d/2 Üzemi eljárás égési turbinákhoz és az eljárás kivitelére való turbinaberendezés
- 121919 1938.04.16. V/d/2 Üzemeljárás és berendezés gázturbinákhoz
- 123678 1938.07.12. V/d/2 Eljárás sorba kapcsolt és egymástól mechanikailag független turbinákat tartalmazó gépcsoport számára és hozzávaló berendezés
- 123679 1938.07.14. V/d/2 Eljárás gázturbinák szabályozására és hozzávaló berendezés
- 124290 1939.04.11. V/d/2 Üzemeljárás és berendezés gázturbinák részére
- 125513 1935.11.25. V/d/2 Eljárás és berendezés forgó kompresszorok, turbinák vagy ezekből álló gépcsoportok indítására és részterheléssel való üzembentartására
- 126422 1939.08.02. V/d/2 Hőkicserélő
- 128044 1940.07.26. V/d/2 Eljárás és berendezés gázturbinatelepekhez a hasznos munkát kifejtő gépegység forgásértelmének megváltoztatására
- 128045 1940.10.17. XXI/c Eljárás és berendezés kompresszortelepekhez a szállított munkaközeg mennyiségének szabályozására
- 128611 1940.08.28. V/d/2 Tartórendszer meleg munkaközeggel dolgozó forgó gépek, főleg gáz- és gőzturbinák csapágytokjai számára
- 130185 1941.07.03. V/e/1 Berendezés csavaró lengések csillapítására
- 131263 1941.12.20. XVIII/b Szárazoltási eljárás és hozzávaló berendezés
- 132904 1942.02.26. V/d/2 Eljárás és berendezés gázturbinák üzemének szabályozására
- 133514 1942.05.22. II/h Hőkicserélő
- 134340 1942.11.26. V/d/1 Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina
- 134341 1942.11.26. V/d/1 Kalorikus turbina, elsősorban gázturbina
- 135274 1943.04.16. II/h Felületi hőkicserélő, főleg hűtő
- 136421 1943.07.13. V/d/2 Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek periodikus jellegű működési folyamat szerint való üzembentartására, s az eljárás kivitelére való gép, illetve gépi berendezés
- 136611 1943.01.28. II/h Hőtároló betétes hőkicserélő
- 137368 1943.06.21. V/d/1 Eljárás lapátkoszorús forgó gépeknek váltakozó átáramlási irányban való üzemben tartására, s az eljárás kivitelére való forgó gép
- 138415 1942.11.10. V/d/2 Eljárás és berendezés változó fordulatszámú munkaturbinát tartalmazó gázturbinatelepek üzemi szabályozására
- 139149 1946.02.12. XVIII/h Eljárás és berendezés nagy hőfokú gáznemű közegek hűtésére
