Így született az első újkori magyar autó
Világraszóló premieren ezernél több újságíró ünnepelte 1992-ben „Magyarország új csillagát, az Opel Astrát.”. Szentgotthárdon már nem készülnek autók, de motorgyártóként továbbra is globális beszállítója a Stellantis csoportnak, 2026-ban már villanymotorokkal is.
Évtizedeken át inkább önkényuralmi jelkép, mint tömegtermék volt az autó, pedig Kelet-Európában és Magyarországon is komoly hagyománya volt a járműiparnak, mely az múlt században legkevésbé a civil közlekedést szolgálta, különösen háborúk, háborús előkészületek idején, de a békeévekben is csak lassan mobilizálódhattak a polgárok.
Pedig azt még a szocialista/kommunista rendszerek pártvezetői is felismerték, hogy a kenyér mellett nem kevésbé vágynak a népek saját kocsira és persze demokráciára. Mert az autó a mobilitás, a mozgás szabadságának nemcsak jelképe, de legnagyobb lehetősége, miközben munkahelyteremtő és városképformáló.
Felismerte ezt a győri Rába vezérigazgatója, a vörös báróként emlegetett Horváth Ede és már az hatvanas évek végén tárgyalt a Honda képviselőivel egy magyarországi autógyárról. Sajnos a szovjet és az olasz kormány éppen a Fiat-Zsiguli megállapodásról tárgyalt, ezért M.A. Leszecskó miniszterelnök-helyettes utasítására Horgas Gyula ipari miniszter letiltotta a japán-magyar konzultációkat. Mindezt 1968 októberében.
A vörös báró így emlékezett az esetre: „Soha nem bocsátom meg magamnak, hogy beadtam a derekamat, amikor lebeszéltek ennek az üzletnek a megkötéséről. Rettentően bánom.”
Bánhatta, ahogy még sok százezren, mert továbbra sem enyhült Magyarországon az autóhiány, mert a merkúri elosztó rendszerben a 20 százalékos előleg befizetése után 4-5 évet kellett várni a Trabantokra, Wartburgokra, Škodákra, és a Zsiguli/Lada megjelenése sem csillapította az autóéhséget.
A Honda kooperáció megfúrása ellenére a Rába mégis komoly szerepet játszott az újkori magyar járműipar megszületésében, mert kihasználatlanul állt szentgotthárdi telephelyének üzemcsarnoka, ezt foglalhatta el az Opel.
1991 januárjában jegyezték be A General Motors Autóipari Kft-t és a General Motors Autóforgalmazó Kft-t, amely még abban a hónapban megkötötte az első tíz magyarországi Opel márkakereskedői szerződését.
A kooperáció motorgyártással indult, de politikai nyomásra beelőzött az autóösszeszerelés, mert annak volt igazán hírértéke és politikai üzenete a tömegek felé. A bővített megállapodás aláírása után rohamtempóban érkeztek a gépek, alkatrészek, 1991. végére benépesült a szentgotthárdi csarnok, majd 1992- elején elkészült a Pilot 1-es Astra, melyet több darab követett. Február végén már szervezték a tavaszi avatóünnepséget, mely igazi világesemény lett, hiszen az amerikai General Motors első kelet-európai beruházásáról volt szó. Nem véletlenül jelentkezett a világ minden tájáról ezernél több újságíró, fotós és tv stáb.
A GM csapata ennek megfelelően magas rangú magyar vendéget környékezett meg azért, hogy az ünnepi eseményen levezesse az első magyar Astrát. Közben a cég első magyar alkalmazottja, Dános András a sajtómeghívásokat szervezte, a kormányzati kapcsolatokért felelős Fodor Zsolt azért lobbizott, hogy a magyar miniszterelnök üljön a volánnál. Nem ment könnyen, mert a visszahúzódó Antall József nem kedvelte a ceremóniákat, de végül hatott az érvelés, melyben példaként hozták fel neki, hogy az által is tisztelt német kancellár, Helmuth Kohl fél évvel korábban felavatta az Eisenach-i Opel gyárat. A konzervatív kereszténydemokrata uniós (CDU) politikus példáját követve Antall József végül elfogadta a szentgotthárdi felkérést.
Már csak némi gyakorlás kellett a ceremóniához, mert a magyar miniszterelnöknek volt ugyan érvényes jogosítványa, de korábban nem vezetett. Némi gyakorlással ez is megoldódott, aztán eljött a nagy nap 1992. március 13, péntek, 13 óra, amitől a babonások megriadhattak, meg a kormányőrök, akik már előző este átvizsgálták és őrizték a kiszemelt Astrát.
Minden klappolt, amikor a ceremónia napjának délelőttjén felmerült egy újabb kontroll igénye, ráadásul egy alaposabbé, melynek keretében leszedték a kárpitokat, ellenőriztek minden üreget, alkatrészt, hogy aztán rohamtempóban összeálljon a korábban már kétszer készre szerelt autó, amin a gyárudvari próbán ott díszelgett a szlogen: Íme, az első.
A ceremónia másnapján mégis robbant egy bomba, mert az ünnepi Astrát vezető magyar miniszterelnök mellett helyet foglaló Bob Eaton hivatalosan bejelentette, hogy átigazol a konkurens Chrysler konszernhez.
Kilenc hónappal azután, hogy a záhonyi hídon áthaladt az utolsó szovjet katona, Silov tábornok fekete Volgája, Magyarország másik végében megszületett az első szentgotthárdi Astra.
Az újkori hazai személyautó-gyártó Opel kezdeti sikerének szempontjából fontos volt, hogy korszerű termékkel, igazi újdonsággal lépett piacra, de még fontosabb volt, hogy elérhető árú legyen a családi modell. Igaz, már akkoriban is inkább fapadosnak számított, mert ahhoz, hogy forintban hatjegyű maradjon az Astra ára, csak tekerős ablakemelőket kapott és a német változattal ellentétben a magyar piacon nem volt alapfelszerelése a rádió és a szervokormány. Légkondi meg egyéb extra fel sem merült.
Eleinte csak fehér, bordó és sötétkék színben készült, ettől csak a közúti igazgatóság által rendelt narancssárga flotta tért el, és csak később jöttek a metál fényezésű kombik, szedánok.
A költségcsökkentő bűvészkedésnek köszönhetően 1992. tavaszán az ötajtós, 1,4 literes benzinmotoros változat 998 ezer forintba került, ami majdnem kétszerese volt egy új Lada Szamara árának.
A szentgotthárdi ceremónia jól sikerült és az úttörő szerep bevált, mert napjainkban is a több mint négymilliós magyarországi személyautóparkban közel félmilliós darabszámmal az Opel vezeti a márkák listáját.
Made in Szentgotthárd
A magyar Opel gyártás, pontosabban összeszerelés (CKD) soha nem futott fel optimális darabszámra, így inkább gesztus volt a General Motors részéről, mint ésszerű gazdasági befektetés. Nyereséget a napjainkban is működő motorgyártól remélt az amerikai cég: csúcsidőben évi félmillió benzines Ecotec készült Szentgotthárdon.
Ennél jóval kevesebb autó kapott Made in Hungary kódot, hiszen 1992. márciusától 1998. december 14-ig összesen 80 835 Astra, majd 1999. novemberéig 4404 Vectra készült, utóbbi kontingens kínai megrendelésre. A tervezett évi 15 ezres darabszámot soha nem érte el a gyár.
Magyar Opel krónika
1990. július: a GM és a Rába vegyesvállalat létesítéséről szóló szerződést írt alá 153 millió DEM alaptőkével, a GM/Opel 65 százalékos részesedésével.
1990. szeptember: hivatalosan bejelentik a GM magyarországi tervét, az eredeti projekt 250 millió DEM beruházását irányozta elő Szentgotthárdon, a cél évente 15 ezer Astra összeszerelése és 200 ezer 1,6 literes motor gyártása, továbbá a budapesti székhelyű kereskedelmi cég megalapítása.
1991. január: hivatalosan bejegyzik a General Motors Hungary Járműgyártó Kft.-t és Autóforgalmazó Kft.-t, aláírják az első tíz dílerszerződést, megkezdődik a szentgotthárdi építkezés és felveszik az első dolgozókat.
1991. november: Budapesten sajtóértekezleten jelentik be, hogy újabb 140 millió márkát ruháznak be a motorgyárba, hogy a tervezett 1,6 litereseken felül 1,4 literes benzinesek is készüljenek.
1992. március 13: Szentgotthárdon legördül a szalagról az első Opel Astra, volánjánál Antall József miniszterelnök.
1992. július: megkezdik az 1,6 literes nyolcszelepes motorok gyártása.
1992. október: Göncz Árpád Köztársasági elnök hivatalosan felavatja a GM Hungary motorgyárát.
1994. május: a GM Hungaryt Opel Hungary névre keresztelik át.
1998. december 14-én elkészül az utolsó (80 835-ik) szentgotthárdi Opel.
2020. január: 38 millió eurós beruházással korszerűsítette és évi 350 ezer darabra növelte kapacitását a szentgotthárdi motorgyár, mely a 17 márkás Stellantis csoport beszállítója.
2024. július 15. A Stellantis autóipari csoport tagjaként működő szentgotthárdi motorgyárban megkezdték a négyhengeres 1,6 literes turbó benzinmotorok gyártását. Az évi 220 ezer új motor a Stellantis európai plug-in hibrid modelljeibe kerül, egyes motortípusokat a tengerentúlra is szállítanak. Az új hajtómű bevezetésével párhuzamban tovább gyártják a háromhengeres 1,2 literes benzinest, 2026-tól pedig elektromos hajtásmodulok (EDM) is készülnek Szentgotthárdon.
Boros Jenő
Fotók: Szerző
