Háborúban is kipróbált magyar harcos
A Laplander terepjáró egyike volt a nagy járműipari álmoknak, de csak kisebb sikertörténet lett.
A magyar hadseregnek szánták, de itthon nem jött össze a svéd modell rendszeresítése, pedig még gyártóbázis is működött a Csepel Autógyárban. Magyarország első kft-jeként 1975-ben VOLCOM néven alapított vegyesvállalatot a Volvo AB, a MOGÜRT Kereskedelmi Vállalat és a Csepel Autógyár, szándéknyilatkozatuk szerint a magyar fél négymillió svéd korona értékben megvette a Volvo L3314-es terepjáró gyártási jogát. Az első évben még csak 200, a felfutás után évi ezernél több autó összeszerelését tervezték.
A C202 Laplander a svéd gyártású L3314 modell magyar alkatrészekkel áttervezett és továbbfejlesztett változata volt, amit csak Magyarországon gyártottak. Ismertetőjegyei, a dudoros ajtó, a Villtesz indexek és hátsó lámpák, az Elzett-Atwood kilincsek, melyek olyan markáns ismertetőjegyek, amik alapján könnyen azonosíthatók a Made in hungary példányok.
A svéd gyár 4 millió korona értékű dokumentációval, szerszámmal, és licenc joggal szállt be és a tervek szerint 10 év alatt, 10 ezer autó gyártása után a gyártási jog átszállt volna a Csepel Autógyárra.
A végleges szerződés szerint pénz helyett bérmunkával fizettek a magyarok: a 4×4-es hajtáslánc és a Volvo 144-es és 244-es modellekből ismert 4 hengeres, 2 literes 82 lóerős, Stromberg karburátoros, B20A benzinmotor, valamint a Salisbury hidak és a 4+1 fokozatú M45 kézi váltó, és FD51 terepváltó, a legtöbb alváz és futómű kiegészítő elem a svédektől érkezett, ezekre építettek többféle változatban (nyitott, zárt) karosszériákat a szigethalmi Csepel Autógyárban. Az alvázat a magyar gyárban hegesztették, az összes karosszériaelemet is ott préselték, majd Svédországban építették be a hidat, motort, váltót.
A középmotoros konstrukció stabillá és zajossá is tette az utasteret, viszont a legnagyobb mínuszokban is kellemes meleggel fűtött. Kiváló terepjáró-képessége meghaladta a Land Roverét és a későbbi modellekét, még Hummert is. Hetven centiméteres gázló-képessége ellenére a C202-es nem lett versenyképes a világpiacon, így 1980-ban a 2322 készre szerelt autót és ezer darabhoz készült valamennyi elemet visszavitték Svédországba. Miután Szigethalmon leálltak a típus gyártásával, hogy a tízéves szerződés félidőben megszűnt, ezután a svédek minden gyártószerszámot elvittek Csepelről, ahol a Laplanderek, az első ütemben csak a tervezett mennyiség harmada készült el.
A leállás okai között szerepelt a korrózió és az akkori KGST rendszer (ki mit és hol gyártson döntései, valamint a sok olcsó szocialista terepjáró megjelenése).
Annak ellenére, hogy a svédek kiváló minőségű egy/másfél milliméteres acélelemeket szállítottak, a túlzsúfolt szigethalmi csarnokból sokszor kitolták a szabadba a fényezetlen karosszériás terepjárókat, ami nem tett jót a felületvédelemnek, megbízhatóságának.
Mivel szélsőséges időjárási viszonyokra fejlesztették, nem terveztek dízelt. A forróégövi változatokban a műszer a benzinmotor hűtővízének hőmérsékletét jelezte, a fagyos vidékeken az akkumulátor töltöttségi szintjét mutatta.
Készült dobozos, rövid és hosszú platós, ponyvás változat, valamint a tatabányai bányamentőknek egyetlen fehér-vörös keresztes Laplander.
Pedig voltak esélyek ígérete piacokra. Amikor Kadhafi Magyarországon járt, Kádár Jánossal, a Magyar Szocialist Munkáspárt első titkárával együtt vadászott egy magyar Laplanderen utazva. A magyar terepjáró annyira megtetszett a líbiai államfőnek, hogy ezt követően százat rendelt Kadhafi hadserege.
Gondok már az első szállítmányok után akadtak, hiszen a katonák több tucatot felborítottak a sivatagi dűnéken, ezért líbiai változatokat különleges védelemmel látták el: tetejük mindkét oldalán végighúzódó bukókeretüket az alvázhoz erősítették, így fejtetőre állva is megvédték a legénységet és a terepjáró karosszériáját.
Csatatéren
A Csepel-Volvo C202 Laplander terepjárók különleges műveletek keretében részt vettek a Falkland-i háborúban, a behajózott hatszáz között volt két mentőváltozat is, mely részt vett a brit-argentin szigetháborúban.
Korábbi történelmi példákhoz hasonlóan a kiváltó ok akkor is azonos volt: a társadalmi problémáinak elkendőzésére és a politikai siker reményében Argentína elfoglalta a Falkland-szigeteket, néhány kisebb dél-atlanti-óceánival együtt (Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek), A britek 1982. május 21-én annak ellenére partra szálltak, hogy ezek egyike sem jelentős stratégiailag. A harcok 74 napig tartottak, az argentinok 1982. június 14-i kapitulációja után a szigetek visszakerültek a brit irányítás alá.
A háborúban 649 argentin és 255 brit katona, valamint a brit bombázásban 3 civil lakos vesztette életét, a falklandi kalandba pedig belebukott az argentin katonai rezsim. A hatszáz partraszálló Laplanderből három tucat megmaradt és napjaikban is igáslóként szolgál.
Győri kollekció
A világon megmaradt száznál kevesebb Laplanderből tizennégyet birtokol Juhos Sándor, aki folyamatosan vadássza a megmaradt magyar gyártású darabokat, hogy kiállíthassa azokat győri gyűjteményében. Az ilyen projektekre hajlandó beáldozni féltett kincseit is, így cserélt gazdát egyik legértékesebb Vespa robogója, de azért maradt még néhány ezekből is.
Az értékes darabok szerepeltek a Hungexpón rendezett Magyarok a Világ Járműgyártásáért című kiállításon is.
Néhány epizód a típusról:
A Csepel Autógyárban gyártott Volvo Laplander C202 Cross Country bemutatóterme:
9023 Győr, Török István u.36,
Kontakt: +36 20 436 8000
volvoc202laplander@gmail.com
Boros Jenő
Képek forrásai: Csepel Autógyár, Juhos Sándor és a szerző
GALÉRIA
