Winkler Dezső, a legendás Botond tervezője
A magyar terepjáró Kossuth díjas mérnöke Győrben alkotott, onnan deportálták, majd oda szökött vissza, hogy munkaszolátasoként dolgozhasson.
A magyar járműgyártás és hadiipar kiemelkedő egyénisége Winkler Dezső, akinek leghíresebb alkotását még azok is ismerik, akik egyébként nem a járművek megszállottjai. Nem véletlenül, hiszen a Rába Botond nem csak műszaki megoldásaival, hanem a róla szóló háborús történetek miatt is híres lett, miközben alig tudni valamit tervezőjének filmbe illő megpróbáltatásairól, pedig élete nem csak a magyar járműipar krónikája.
Winkler Dezső 1901. július 11-én született Tét községben, mészáros édesapja negyvenévesen halt meg, édesanyja egyedül nevelte három gyerekét. Winkler Dezső nyaranta a győri gépgyárban dolgozott, ekkor határozta el, hogy mérnök lesz, ám a zsidó származása miatt az 1920-ban életbe lépett numerus clausus törvény miatt inkább külföldi egyetemre jelentkezett.
1925-ben diplomázott német nyelven a brünni Műszaki Főiskolán, majd műhelygyakornokként dolgozott a győri Waggongyárban. Elismert mérnökként részt vett a Krupp licenc alapján készülő Rába traktor és a Fiat eredetű Austro Super busz tervezésében, majd az MAN dízelmotorgyártás elindításában.
Winkler tervezte minden idők legsikeresebb magyar terepjáróját, a Magyar Királyi Honvédség részére fejlesztett Botondot. 1944-ben Sopronkőhidára, majd Németországba hurcolták, de sikerült megszöknie és pótolhatatlanságára való tekintettel 1944. márciusától munkaszolgálatosként irányította a haditermelést a győri gyárban, ahonnan tíz hónap múlva elhurcolták, de Münchenből ismét Magyarországra szökött.
„Pattantyús Ábrahám Imre Győrben a Magyar Vagon- és Gépgyár igazgatója volt, mélyen vallásos ember, és eszerint is próbált élni – olvasható az izraeli nagykövetség magyar Jad Vasem-kitüntetetteket felsoroló listájában. – A gyár a német megszállást követően, 1944 márciusától német katonai vezetés alá került. Pattantyúst mint igazgatót rendszeresen zaklatták a Gestapo, az Albert Speer vezette fegyverkezési minisztérium és a kitelepítési bizottság emberei. Mivel tolmács nélkül tárgyalt velük, sikerült kijátszania egymás ellen a csoportokat, így mentette meg néhány kiváló munkatársát az Auschwitzba deportálástól.
1944-ben a győri rakodópályán álló vonatról két mérnökcsaládot is levetetett, az egyik Winkler Dezső, az autógyár tervezési főmérnöke volt. Feleségét és csecsemő kisfiát is sikerült a vagonból kimentenie. A németekkel folytatott tárgyalások nyomán 1945 februárjáig vezető állását is megtarthatta.”
Winklert márciusban mégis elhurcolták, de München közelében több társával együtt megszökött és egy amerikai tiszttől kapott autóval visszatérhetett hazájába.
A Botond terepjárót még a háború után is gyártották, majd az ötvenes években leselejtezték a magyar hadseregből.
Winkler Dezső 1948-ig vezette a Magyar Vaggon és Gépgyár autógyári részlegét, majd 1950-ig a Nehézipari Központhoz (NIK) tartozó Központi Autótervező Irodát irányította.
1951-ben Kossuth díjat kapott buszok, teherautók, traktorok és motorok fejlesztésért. Ezután osztályvezető lett az általa szervezett Járműfejlesztési Intézetnél (JÁFI), majd 1968-as nyugdíjba vonuláság igazgató, illetve vezérigazgató a jogutód Autóközlekedési Kutatóintézetnél (AUTÓKUT).
A békeévekben is fontos szerepe volt összkerékhajtású katonai járművek tervezésében, de a legemlékezetesebb a Botond volt.
A három tengelyes terepjáró valamennyi kereke független, kettőskereszt-lengőkaros felfüggesztésű volt. Az első lökhárítóra szerelt mankókerékszerű görgőpár és a csörlő mellett a terepjárást segítették a mindkét oldalon csapágyazott pótkerekek.
A mintakocsit a Haditechnikai Intézet szakemberei a legnehezebb terepeken tesztelték több ezer kilométeren át, Hajmáskéren és Bugacon német és olasz versenytársakkal is összehasonlították. Konstrukciójának köszönhetően a Rába Botond kiállta a próbát, a jobb kormányos első és nagyobb teljesítményű bal kormányos szériából 1l62 készült Győrben, további 1800-at Budapesten gyártottak. Többségük odaveszett a fronton, az egyetlen működőképes példány a győri Rábánál parkol.
Winkler Dezső 1985. október 7-én, (84 évesen) hunyt el Budapesten.
BOTOND TEREPJÁRÓ
Műszaki adatok 1940-es 1943-as
Motor: benzines benzines
Hengerszám: 4 4
Liter/LE: 3,8/65 4,8/70
Tömeg: 4000 kg 4100 kg
Mondahős névadó
Botond vitéz 945-ben és a 950-es években a németeket aprította, 958-ban pedig a Bizánc ellen vonuló magyar sereggel tartott. A krónikák szerint és Benedek Elek meséjében az alacsony és mokány alkatú Botond buzogányával bevágta a vár vaskapuját, majd puszta kézzel legyőzte az óriási görög harcost, akit a császár küldött a magyarok elleni párviadalra.
Képek forrása:
Fortepan/Lissák Tivadar
Fortepan/Csorba Dániel
Boros Jenő
GALÉRIA
