Galamb József, akit Henry Ford keresztnevén szólított
Makótól Dearbornig, heti hét dolláros fizetéstől az amerikai elnök dicséretéig.
Magyar embernek sikerült első külföldiként a legnagyobb tekintélyt és legmagasabb pozíciót elérnie az amerikai autógyártónál: Galamb József azon kevesek közé tartozott, akit Henry Ford keresztnevén szólított. Joe a karosszéria és alváz tervezése mellett a szervizügyekkel és ügyfélpanaszokkal is foglalkozott.
A XX. század autójának, a T-Fordnak és alkotójának emlékét Dearnborban kiállítás, világszerte több könyv, bélyeg őrzi. Galamb József forradalmasította a járműipart, miközben nem feledve hazáját Ford gyárat akart telepíteni Magyarországra, de igazi elismerést az USA-ban szerzett. „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért.” Thedore Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke ezekkel a szavakkal méltatta 1910-es magyarországi látogatásakor Galamb Józsefet, akiről az amerikaiak sokat, honfitársai még keveset tudtak akkoriban.
Galamb József ötgyermekes parasztcsaládban született 1881. február 3-án, Makón. Tizenöt éves volt, amikor apja meghalt, legidősebb bátyja ügyvéd lett, és támogatta öccse tanulását. József a makói középiskola után a szegedi ipariskolába járt, majd a Budapesti Magyar Királyi Felső Állami Ipariskolán szerzett felsőfokú képesítést.
Az intézmény jogutódja a Budapesti Műszaki Főiskola.
Először a diósgyőri vasgyárban rajzolóként dolgozott, majd 1901-ben önkéntes tengerészként szolgált Polában, Horthy Miklós sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt.
1903-ban a frankfurti Adler autógyárban vállalt munkát, majd ugyanabban az évben két barátjával ellátogatott a Saint Louis-i világkiállításra. Nem tért vissza Amerikából, először heti hét dollárért papírgyárban dolgozott, majd műszaki rajzolói tudásának köszönhetően háromszor ennyiért kapott állást a Fordnál, ahol Henry Ford hamar felfigyelt precíz rajzaira.
1908 és 1914 között a mérnöki részlegen dolgozott, a Galamb József által tervezett autó megnyerte a 6500 kilométeres New York – Seattle versenyt.
1915-ben, 34 évesen költözött át a Ford dearborni üzemébe, ahol 1944-es nyugdíjazásáig dolgozott. Főmérnökként kétszáz embert irányított, Henry Ford sokkalta a létszámot: hogy ne kelljen kirúgnia senkit, olykor átcsoportosítási trükköket alkalmazott Galamb, aki egyébként élete végéig lojális volt a modellváltásokat görcsösen ellenző főnökéhez.
Nem volt könnyű helyzetben, hiszen az ifjabbik Ford, a később elnökké kinevezett Edsel, fia, II. Henry Ford is sok mindent meg akart változtatni, mert látták, hogy lejárt a korábbi sikermodellek ideje, ezért újítani kell.
A főnökök közötti diplomatikus manőverezés felemésztette Galamb egészségét: 1943 végén szívrohamot kapott, majd ugyanabban az évben, 39 évnyi Ford szolgálat után nyugdíjba vonult.
Boros Jenő
Galéria
