Győri világelsőség után kamionsiker
A Rába történetében több legendás jármű is található.
Világújdonságként jelent meg a Bécsi Autókiállításon a világ első mechanikus négy-kerékhajtású és négy-kerékkormányzású benzinmotoros közúti járműve, melyet a győri gyár szakemberei készítették el 1905-ben.
A forradalmi megoldást Ludwig. v. Tlaskal mérnök-százados először a wiener-neustadti Österreiche-Daimler Motoren Geselschaftnak ajánlotta, de bécsiek elutasították, a győriek viszont felvállalták a kivitelezést. Egy évvel később Paul Daimler javaslatára az osztrákok mégis megépítették négykerék-hajtású páncélautójukat, amit egy császári hadgyakorlaton mutattak be.
A történelmi hűség kedvéért említést érdemel, hogy a Lohner-Porsche már 1900-ban bemutatott négykerék-hajtású autót, de annak kerekeit külön villanymotorok hajtották, az ehhez szükséges áramot benzines aggregát termelte, vagyis elektromos erőátvitelű hibridként működött.
Tehát az eddig ismert adatok alapján a győri Vagongyárban készült a világ első mechanikus négykerék-hajtású és négy-kerékkormányzású autója, ami ennél is többet tudott.
Az Automobil Allgemeine Zeitung beszámolója szerint a bemutató „elsőrendű látványosság” volt. „Ez a győri Vagongyárnak Ludwig v. Tlaskal-Howall vezérkari százados tervei alapján elkészített kísérleti katonai vontató szerelvénye, amely újdonság az egész autós világ számára, mert ez az első benzinhajtású kocsi, amelynél mind a négy kerék meghajtott és kormányzott.”
A különleges szerkezet megépítésében jelentős szerepe volt a magyar Koroknay Gyula somogyi mérnöknek, aki „a főtengely forgását az üreges kocsitengelyen keresztül vitte át a négy kerékre, mégpedig úgy, minden egyes kerék forgásához szükséges impulzust két, egymással szemben diametrálisan elhelyezkedő ponton kapta. Minden kerék a súlypontja körül elforgatható és önbeálló volt, úgyhogy a vontató a kanyarban csak 25 cm-es keréknyomot hagyott hátra. A vontatmány öt pótkocsijainak kerekei szintén önbeállóak voltak, és kormányzáskor pontosan nyomon követték a vontatót.”
A szállítójárműveknek később is fontos szerepük volt Győrben, ahol 1909-ben újabb másfél tonnás teherbírású teherautó készült. 1925-ben a cseh Praha licence alapján indult az L típusú, 3 tonnás teherkocsik, illetve 24-30 személyes autóbuszok gyártása. 1927-ben Krupp licenc alapján 3 és 5 tonnás teherautókhoz 4 és 6 hengeres motorokat gyártott a Waggongyár.
1928. és 1934. között Austro-Fiat licenc alapján hatféle másfél tonnás Rába AFI típus készült Győrben. 1936-ban következtek a nagyobb teherbírású, hegesztett acélalvázas Rába Super buszok és teherautók, immár 5 fokozatú sebességváltóval. Egy évvel később a járművekbe MAN licenc alapján gyártott 65, 80 vagy 100 lóerős dízelmotorok kerültek. 1939-ben ilyennel szállították az ötven személyes budapesti trambuszokat. A Rába Super és a Rába Special típusokból 1948-ig 2500 készült.
A két világháború közötti korszak legkiemelkedőbb fejlesztése a Winkler Dezső tervei alapján 1938-ban készült Rába Botond, mely még a németek szerint is a korszak legjobb terepjárója volt.
A háború utáni a szovjet fennhatóság, majd államosítás idején a járműgyártás élvezett prioritást, negyedszázaddal később a mezőgazdaság növekvő gépigényének kielégítésére a traktor ismét felkerült a győri terméklistára. A Nehézipari Központ profiltisztítása miatt 1948-ban leállították Győrben a teherautó-gyártást.
A hatvanas évek végén központi utasításra a Rába csatlakozott a KGST közúti jármű programjához, melynek keretében nagy teherbírású futóműveket és MAN licenc dízelmotorokat gyártottak. 1967-ben a nagy sorozatú futóműgyártás beindításához új üzemcsarnok épült, majd 1969-ben átadták a motorgyárat. Öt évvel az új csarnokok felavatása után már a százezredik futóművet, 1975-ben pedig az ötvenezredik Rába-MAN dízelmotort ünnepelte a győri kollektíva.
1969-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a saját fejlesztésű új futóművel és 215 lóerős dízelmotorral készült Rába teherautót. 1970-ben indult a sorozatgyártás, az első száz darab 38 tonnás járműszerelvényt a Hungarocamion kapta.
Az 1980-as években az évi ezernél több jármű exportra ment, a gyártás 2002-es befejezéséig 18 ezer Rába kamion készült.
A győriek hagyományos partnerének számító MAN 1980-ban kezdett a H25-öskatonai terepjáró fejlesztésébe, a Rába az ezredfordulón vette meg a gyártólicencet. Kooperáció keretében a német cég szállította a hajtásláncot és fülkét a Rába H18-as megerősített alvázára.
A Magyar Honvédség 2007-ig 41 Rába H25-ös terepjárót vásárolt, de ennél több került állományba, mert a német MAN 15 évre szóló kizárólagos szerződést kötött katonai teherautók szállítására.
Boros Jenő
Galéria
