Barényi, a biztonságtechnika atyja

Több szabadalma volt, mint Edisonnak, világszerte az autóbiztonság atyjaként emlegetik Barényi Bélát, aki egyedüli magyarként került be a halhatatlanok csarnokába, Dearbornban.

Az apai ágon magyar származású Barényi Béla 1907. március 1-jén született a Bécs melletti Hirtenbergben. A kölyökként autókat rajzoló Barényi először Pozsonyban tanult, majd katonatiszt édesapjának Bukarest közeli halála után édesanyjával az osztrák fővárosba költözött, ahol 1926-ban végzett a bécsi műszaki főiskolán.
„Félig magyar vagyok, de a szívem, főleg a szögesdrótok átvágása óta egészen a magyaroké.” Így nyilatkozott a Népszabadságnak 1992 márciusában adott interjújában
Steyrben az Austro-Fiatnál, majd az Adlernél dolgozott, és már fiatal korában komolyan foglalkozott egy olcsó tömegkocsi gondolatával. Tervezett népautóját 1929-ben publikált, de nem szabadalmaztatta. A Porsche-féle Volkswagen megjelenésekor és sorozatgyártásnak beindulásakor többen vitatták Barényi elsőségét, aki ráadásul a Bogár ütközéskor életveszélyesen merev kormánymegoldását is kritizálta. A személyét ért gyakori támadások miatt pert indított és a szakértői véleményeken alapuló bírósági ítélet neki adott igazat 1955-ben: a becsületét védő mérnök megelégedett 1 márkás kártérítéssel.
Barényi 1939-ben került a Mercedeshez, ahol száz négyzetméteres műhelyben megalapította, majd korszerű laboratóriummá fejlesztve 1972-ig vezette a biztonságtechnikai részleget, miközben 1959-től a törésteszteket irányította. Közben tervezett lakóautót, sátortetős táborozó kocsit, de nem ezekkel lett világhíres.
Barényi Béla 2500-nál több szabadalmával egyike volt a legkreatívabb és legtermékenyebb autófejlesztőknek. Edisonnak ezer szabadalma volt.
Úttörő szerepet játszott az autóipar passzív biztonságtechnikai megoldásainak fejlesztésében. A gyűrődési zónákkal rendelkező, és ütközéskor is megfelelő védelmet nyújtó szilárd biztonsági utascella, valamint a teleszkópszerűen benyomódó kormányoszlop, a rejtett ablaktörlő lapát
megalkotása maradandóan befolyásolta a járműfejlesztést és máig meghatározza a korszerű autók konstrukcióját.
A fejlesztéseknél az ő tervei alapján tesztelték ütközéssel és borulással is az új modelleket, melyeket
gőzrakéta gyorsított. Barényi Béla 1955-ben szabadalmaztatta az elütött gyalogos sérüléseit csökkentő autójának tervét. Szabadalmai alapján honosodhatott meg az autótervezésben és gyártásban a biztonságközpontú gondolkodás.

II. Béla: ütközőzónából a halhatatlanok közé
Több kitüntetés mellett megkapta a műszakiaknak adományozható legtekintélyesebb Rudolf Diesel aranyérmet is. A Károly-díjat abban az Aachen-i teremben vette át, ahol I. Bélát királlyá koronázták, a jeles esemény után Barényit sokszor szólították II. Bélának munkatársai.
1994-ben bekerült az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába, (Automotive Hall of Fame, Detroit), a Michigan állambeli Dearnbornban ma is külön teremben ismerhető meg munkássága.
2007 márciusában bekerül az autózás meghatározó személyiségeit felsorakoztató European Automotive Hall of Fame-be is.
Barényi Béla 1997. május 30-án halt meg, emlékére utcát neveztek el Stuttgart-Maichingenben, és 2015-ben Kecskeméten.

Boros Jenő